Mindent az éghajlatváltozásról

A klímaváltozás jellemzésének része a meteorológiai változók napi értékein alapuló jellemzők megadása, pl., hogy hogyan fog alakulni a jövőben a fagyos napok száma. Ezek megváltozása számos területen (pl. emberi egészség, mezőgazdaság) jelentősebb hatást fejt ki, mint a havi vagy évszakos átlagértékek módosulása, ezért vizsgálatuk fontos a célzott felkészülési tervek kialakításához.

Számszerűsítésük éghajlati indexek segítségével történik, melyeket a meteorológiai változók (elsősorban a hőmérséklet és a csapadék) napi minimum, átlag-, maximum értékeiből vagy összegeiből származtatnak. Az éghajlati indexek gyakran írnak le szélsőségeket (extrémumokat), melyek statisztikai értelemben a meteorológiai változók eloszlásfüggvényének alsó és felső végein felvett ritkán előforduló értékek (pl. a hazánkban évi néhány alkalommal bekövetkező forró napok). Ugyanakkor számos klímaindex nem szélsőséget jellemez, pl. fagyos nap Magyarországon átlagosan az év negyedében előfordul.

A leggyakrabban használt indexek egy adott küszöbérték átlépésének gyakoriságát vagy afelett, illetve alatt tartózkodás időtartamát jellemzik, pl. a forró napokon a maximumhőmérséklet meghaladja a 35 °C-ot, a száraz időszakokban a napi csapadék összege nem haladja meg az 1 mm-t. A fix küszöbértéknek köszönhetően ezek könnyen számszerűsíthető és értelmezhető indexek. Megnehezítik azonban az eltérő adottságú területek jellemzőinek összehasonlítását, mert egy adott érték átlépésének gyakorisága területenként jelentősen eltérhet. Erre a percentilis alapú indexek adnak lehetőséget: ezek kiszámításához először egy referencia-időszakon megkeresik, hogy az adott változó milyen értéket vesz fel az eloszlásfüggvény rögzített százalékánál, általában a felső vagy az alsó decilisénél¹, majd a jövőre vonatkozóan ennek a küszöbértéknek az átlépési gyakoriságát számszerűsítik.

Néhány éghajlati index nevét, definícióját és mértékegységét (köztük az általunk leggyakrabban használtakkal) az 1. táblázatban foglaltuk össze. További éghajlati indexek definíciója az ECA&D² honlapjain található.

1. táblázat: Néhány éghajlati index.

Index	Név	Definíció	Mértékegység
Küszöbátlépéses
Hőmérséklet
FD	Fagyos napok száma	Tmin < 0 °C	nap
TN-10LT	Zord napok száma	Tmin < -10 °C	nap
TX0LT	Téli napok száma	Tmax < 0 °C	nap
TN20GT	Túl meleg éjszakák száma	Tmin > 20 °C	nap
SU	Nyári napok száma	Tmax > 25 °C	nap
TX30GE	Hőségnapok száma	Tmax ≥ 30 °C	nap
TX35GE	Forró napok száma	Tmax ≥ 35 °C	nap
DTR	Napi hőingás	Tmax–Tmin	°C
Csapadék
RR0.1	0,1 mm-t meghaladó csapadékú napok száma	Rnap ≥ 0,1 mm	nap
RR1	1 mm-t meghaladó csapadékú napok száma	Rnap ≥ 1 mm	nap
RR5	5 mm-t meghaladó csapadékú napok száma	Rnap ≥ 5 mm	nap
RR10	Nagy csapadékú napok száma	Rnap ≥ 10 mm	nap
RR20	Extrém csapadékú napok száma	Rnap ≥ 20 mm	nap
RX1	Legnagyobb 1-napi csapadék	Max (Rnap)	mm
RX5	Legnagyobb 5-napos csapadék	Max (Rnap i, i+1, i+2, i+3, i+4)	mm
SDII	Csapadékintenzitás	Csapadékösszeg/csapadékos napok száma, amikor Rnap ≥ 1 mm	mm/nap
Időtartam fennállásos
Hőmérséklet
CFD	Egymást követő fagyos napok maximális száma	Az a leghosszabb időszak, amikor Tmin < 0 °C	nap
HEAT	Elsőfokú hőhullám Másodfokú hőhullám Harmadfokú hőhullám	Tátlag ≥ 25 °C 1 napig Tátlag ≥ 25 °C 3 napig vagy ≥ 27 °C 1 napig Tátlag ≥ 27 °C 3 napig	nap
GSL	Standard vegetációs időszak hossza	Legalább 6 egymást követő napon Tátlag> 5 °C, majd (július után) Tátlag < 5 °C	nap
LFD	Fagymentes időszak hossza	Amikor tavasszal utoljára Tmin < 0 °C és ősszel először Tmin < 0 °C	nap
Csapadék
CDD	Egymást követő száraz napok maximális száma	Az a leghosszabb időszak, amikor Rnap < 1 mm	nap
CWD	Egymást követő csapadékos napok maximális száma	Az a leghosszabb időszak, amikor Rnap ≥ 1 mm	nap
Percentilis alapú
Hőmérséklet
TX10p	Hideg nappalok aránya	Tmax < Tmax (referencia) alsó decilise	%
TN90p	Meleg éjszakák aránya	Tmin > Tmin (referencia) felső decilise	%
TG10p	Hideg napok aránya	Tátlag < Tátlag (referencia) alsó decilise	%
TG90p	Meleg napok aránya	Tátlag > Tátlag (referencia) felső decilise	%
WSDI	Meleg periódus száma/hossza	Legalább 6 egymást követő napon Tmax > Tmax (referencia) felső decilise	db, nap
CSDI	Hideg periódus száma/hossza	Legalább 6 egymást követő napon Tmin < Tmin (referencia) alsó decilise	db, nap
Egyéb
SPI	Standardizált Csapadék Index	(R-Rátlag)/szórás éves vagy évszakos szinten	–
CEI	Extrém Éghajlati Index	Szélsőségek által érintett terület nagyságát vizsgálja a Tmin, Tmax, R alsó és felső decilisei és a Standardizált Csapadék Index alapján	%
RRx[20,50,100]yRV	Maximális napi csapadék 20-, 50-, 100-éves visszatérésű értéke	Az a maximális napi csapadékmennyiség, ami átlagosan 20, 50, 100-évente fordul elő	mm

Az éghajlati indexek lehetséges jövőbeli magyarországi változását egy-egy példán keresztül szemléltetjük. Az 1. ábrán a hőségnapok éves gyakoriságának változása, a 2. ábrán pedig az őszi csapadékintenzitás változása látható a HungaroMetnél alkalmazott regionális éghajlati modellek projekciói alapján. A hőségnapok éves átlagos gyakorisága 1971–2000-ben az Alföldön volt a legmagasabb (20-30 nap), míg az ország többi részén 10-20 ilyen nap volt (1. ábra). Az évszázad végére hazánkban az alacsonyabb előfordulási helyeken (északon és nyugaton) is legalább 20-30 nap hőségnap lehet, de a modelleredmények maximuma alapján az Alföld délkeleti részén számuk a 60 napot is meghaladhatja. A 10 mm-t meghaladó csapadékösszegű napok száma ősszel a múltban az ország délnyugati részén volt a legmagasabb (5-7 nap). Az évszázad végére ebben a régióban a modelleredmények mediánja és maximum alapján számuk 7-10 napra növekedhet, míg az ország keleti felében átlagosan 3-5 ilyen nap lehet.

---

1. A decilisek a minimumtól a maximumig sorba rendezett adatsor egytizedét jelentik, azaz tíz percentilist. Ennek megfelelően az alsó decilisnél (más néven 10%-os percentilisnél) az értékek 10%-a kisebb, a felső decilisnél (más néven 90%-os percentilisnél) pedig az értékek 10%-a nagyobb. ↩︎
2. European Climate Assessment and Dataset ↩︎

---

Tovább