A regionális éghajlati modellek a klímaváltozás meteorológiai vonatkozásairól adnak információt. Célirányos és fenntartható alkalmazkodási stratégiák kialakításához azonban elengedhetetlen azoknak a hatásoknak a részletes ismerete is, amit a meteorológiai változások gyakorolhatnak életünkre. Ezek felderítéséhez számszerű hatásvizsgálatokra van szükség.
A HungaroMet Nonprofit Zrt.-nél a klímadinamikai tevékenység elindulása óta tudatosan keressük a kapcsolatokat a felhasználókkal, s együttműködéseink mindvégig azonos szakmai elvek mentén történtek (1. ábra). Az éghajlati hatásvizsgálatokhoz szükséges részletes, számszerű meteorológiai információkat – közvetlenül vagy speciális utó-feldolgozási eljárások után –a regionális klímamodellek adatai biztosítják. Az éghajlatváltozás hatásai életünk számos területére kiterjednek (pl. az emberi egészségre, a mezőgazdasági termelésre, az ökológiai élőhelyekre), így a felhasználók is eltérő igényekkel és felkészültséggel érkeznek hozzánk. A hatásvizsgálatokhoz szükséges kiindulási adatok összeállítása ezért egy többlépéses, iteratív-konzultatív folyamat, amiben egyeztetjük és közelítjük a felhasználói igényeket valamint a modelladatok kínálta lehetőségeket. Az aktuális eredmények mindig a jelenlegi tudásunkat tükrözik, s megfelelő értelmezésükhöz elengedhetetlen a felhasznált információk és módszerek bizonytalanságának figyelembevétele. Ez kétféle módon történhet:
- Abban az esetben, ha a hatásvizsgálat komplex, nagy számításigényű modellekkel történik, célszerű néhány (3-5) reprezentatív modellszimulációt kiválasztani, amelyekkel a legfontosabb éghajlatváltozási irányok esetén fellépő hatások számszerűsíthetők. A reprezentatív modellegyüttes összeállításához figyelembe kell venni a hatásvizsgálat jellemző földrajzi területét és időtávját, illetve azoknak a meteorológiai változóknak az alakulását, amelyekre a hatásvizsgálat érzékeny.
- Amennyiben a hatásvizsgálat nem napi felbontású meteorológiai adatokat igényel, hanem az azokból előállított éghajlati információt (pl. a 20 mm-t meghaladó csapadékösszegű napok gyakoriságváltozását) és a várható változások valószínűségének ismeretét, a lehető legszélesebb modellszimuláció-együttest célszerű felhasználni, amelyben (általában) minden szimulációt egyformán reprezentatívnak tekintünk.
Az eredmények megfelelő értelmezésében konzultációkkal és továbbképzésekkel támogatjuk mind a felhasználókat, mind a döntéshozókat.
Modell-adatainkat elsőként nemzetközi projektekben használtuk hatásvizsgálatokban. A magyarországi adaptációs kutatások jó része sokáig csupán kvalitatív információk vagy egy intuitíven legvalószínűbbnek gondolt forgatókönyv alapján javasolt alkalmazkodási lépéseket. A 2010-es évek közepétől indultak meg hazánkban azok a törekvések, melyek az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást egységes, objektív alapokra helyezik. 2016-ban kezdte meg operatív működését a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) a hazai adaptációs stratégiák és a klímapolitikai döntéshozatal támogatásában. A NATéR-ben a jövőbeli éghajlatváltozás hazai jellemzőinek leírása az ALADIN és a RegCM regionális klímamodellek szimulációs eredményei1 (Sábitz et al., 2015, Szépszó et al., 2016) alapján történik. A klímaváltozás hatásaival szembeni alkalmazkodást támogatja a HungaroMet nyílt adatpolitikája, melynek köszönhetően 2020-tól kezdve számos megfigyelési adat érhető el a Meteorológiai Adattárban. 2022-ben pedig létrehoztuk a KLIMADAT portált szintén azzal a céllal, hogy a HungaroMetnél előállított éghajlati adatokkal közvetlenül támogassuk a hatásvizsgálókat, döntéshozókat és egyéb szakértőket, érdeklődőket (Szépszó et al., 2024). Az európai szintű hatásvizsgálatokat a Copernicus Climate Change Service Programja támogatja, amelynek keretében számos adatforrás (klímamodelladatok, reanalízisek, állomási mérések, műholdas adatok és szezonális előrejelzések) elérhető és megjeleníthető a Climate Data Store-ban.
A modelleredményeinket számos területen használják fel az éghajlatváltozás hatásainak vizsgálatára, sőt a HungaroMetnél is végzünk ilyen kutatásokat. Néhány példa ezekre:
- A Balaton vízháztartásának jövőben várható változásai (Nováky et al., 2016);
- A klímaváltozás hatása a felszín alatti vizekre (Kovács et al., 2015) és az ivóvízbázisokra (Rotárné Szalkai et al., 2015);
- A természetes élőhelyek változása az éghajlatváltozás hatására (Somodi et al., 2016);
- Az éghajlatváltozás hatásai a földhasználatra, a biomassza termelésre és erdőgazdálkodásra – AGRATéR projekt;
- A klímaváltozás hatása az emberi egészségre, a közúti közlekedésre és a turizmusra – KRITéR projekt;
- Az éghajlatváltozás hatása a mezőgazdasági növénytermesztésre – GINOP projekt
- A klímaváltozás városi hatásai;
- A városi hőtöbblettel szembeni alkalmazkodási lehetőségek számszerű vizsgálata –LIFE in Runoff projekt (Allaga-Zsebeházi, Szépszó, 2025)
- A mitigáció támogatása a hőhullámokkal és városi hőszigettel szemben funkcionális várostérségi szinten – Life COOLZONE projekt
Hivatkozások
Allaga-Zsebeházi G., Szépszó G., 2025: A városi hőtöbblet mérséklésére vonatkozó érzékenységvizsgálatok Budapestre. Légkör 70., 200–207. [PDF]
Kovács A., Szőcs T., Tóth Gy., Marton A., Kun É., Kerékgyártó T., 2015: A talajvíz klímaérzékenységének modellezése a NATéR projekt keretei között. Kutatási jelentés.
Nováky B., Varga Gy., Homolya E., Szépszó G., Csorvási A., 2016: A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása. Kutatási jelentés.
Rotárné Szalkai Á., Homolya E., Selmeczi P., 2015: A klímaváltozás hatása az ivóvízbázisokra. Kutatási jelentés.
Sábitz J., Szépszó G., Zsebeházi G., Szabó P., Illy T., Bartholy J., Pieczka I., Pongrácz R., 2015: A klímamodellekből levezethető indikátorok alkalmazási lehetőségei. Kutatási beszámoló. [PDF]
Somodi I., Bede-Fazekas Á., Lepesi N., Czúcz B., 2016: Természetes ökoszisztémák éghajlati sérülékenységének elemzése. Kutatási jelentés.
Szépszó G., Illy T., Szabó P., 2016: A regionális klímamodellek eredményeinek utó-feldolgozása és a NATéR számára szükséges paraméterek előállítása. Kutatási beszámoló. [PDF]
Szépszó G., Allaga-Zsebeházi G., Bordi S., Megyeri-Korotaj O.A., Schuchné B.B., Zempléni Zs., 2024: Az éghajlatváltozás hatásainak komplex vizsgálatát támogató információs rendszer fejlesztése. Légkör 69., 23–29. [PDF]
- Az ALADIN és a RegCM modell átlagos antropogén kibocsátási ütemet feltételező SRES A1B forgatókönyvvel készített kísérleteinek, valamint az ALADIN pesszimista RCP8.5 és a RegCM optimista RCP4.5 szcenáriókkal készített szimulációinak eredményei. ↩︎